A karriered vonatkozó kockázatok beazonosítása és mérséklése

Ennek megvalósítására egy három részből álló rendszert javasolnak a cikk szerzői, hogy bárki képes legyen beazonosítani és mérsékelni a karrierjére hatást gyakorló kockázatokat.

Első lépés: azonosíts be jövőddel kapcsolatos elvárásaid.

Második lépés: készíts egy karriertervet, majd kezd el tesztelni olyan szempontból, hogy a jövőddel kapcsolatos feltevéseid hol vihetnek el téves irányba.

Végső lépés: védd meg a sebezhető pontjaid úgy, hogy alternatívákat építesz be a karriertervedbe és egyúttal megtalálod azokat a módszereket, amelyek megvédenek a kudarcokkal szemben.

Amikor karriertervezésben vagyunk, sokan akaratlanul is kizárólag az optimista szcenáriókra fókuszálunk: „Meg akarom mutatni a Világnak, ezért meg fogom csinálni ezt, azt és amazt, annak érdekében, hogy elérjem a céljaim.”. Természetesen nincs is azzal probléma, ha valaki egészséges optimizmussal rendelkezik, de annak érdekében, hogy megbizonyosodj arról, hogy a karrierterved sziklaszilárd, be kell azonosítanod és mérsékelned a jövődre hatást gyakorló kockázatokat.

Első lépés: Azonosítsd be a jövőddel kapcsolatos elvárásaid!

Gyakran a legrosszabb döntéseink azok, amelyeket még csak észre sem veszünk. A rejtve maradó választási lehetőségek beazonosításához kezdd el összegyűjteni az alapvető elvárásaid, amelyek hatást gyakorolnak a szakmai és személyes céljaidra.

Például:

·         Egy konkrét helyen fogsz letelepedni az életed során?

·         A jelenlegi munkaadódnál a jelenlegi szakmai területen képzeled el a jövődet?

·         Jövő évben vajon előléptetésben részesülsz?

·         Nincs szükséged további képzésre?

·         Mindig olyan főnöknek fogsz dolgozni, akit kedvelsz?

Ha problémát jelent az elvárásaid beazonosítása, kezd azzal, hogy egy víziót alkotsz az ideális karrieredről. Ezt követően tekints vissza és elemezd ki, hogy mi mehetett félre az ideális karrieredben felállított céljaid elérésében. Ez a felülvizsgálat gyakran rávilágít azokra a foltokra, amelyek egyébként eddig rejtve maradtak.

Második lépés: Teszteld a karrierterved!

Amint sikerült beazonosítani az elvárásaid, itt az ideje, hogy teszteld őket. Gondold végig az alábbi 5 féle szempont alapján, hogy vajon a terved megvalósításában hol, mi mehet félre. Valamennyi elvárásod esetében tedd fel a kérdést magadnak, hogy az alábbi szempontok hogyan hathatnak rájuk és vajon proaktív módon be tudod-e azonosítani a rájuk ható kockázatokat.

1.  Megtévesztés: Vajon lehetséges, hogy bármely, a terved megvalósítására hatást gyakorló információ pontatlan lenne?

Például gyakran előfordul, hogy a műszaki felsőoktatásban évekig kell időt töltened azzal, hogy szabad kézzel készíts műszaki rajzokat, azonban mire befejezed az egyetemet már azt tapasztalod, hogy az érintett munkakör (pl. termékfejlesztés) időközben teljes egészében digitalizálódott és nem sok hasznát veszed az iskolában tanultaknak. Ilyenkor gyakran érezheted azt, hogy a karrieredre való felkészülésednek ez a szakasza nem volt kifizetődő a jövődre nézve. (Az más kérdés, hogy a diplomád megszerzése e-nélkül lehetetlen lett volna.)

2.  Megzavarás: Előfordul, hogy egy váratlan lehetőséggel nézel szembe és eldöntöd, hogy az eddigieknél is többet fogsz befektetni a karrieredbe?

Mialatt ragaszkodsz az eredeti karriertervedhez, fontos, hogy tisztában légy azokkal a tényezőkkel is, amelyek letéríthetnek a korábban helyesnek vélt útról, ami negatívan, vagy akár pozitívan is befolyásolhatják a céljaid. Ha elfogadsz például egy középvezetői állást egy multinacionális vállalatnál, nagyon elégedett leszel, azonban nem biztos, hogy tisztában leszel azzal, hogy ez a lépés milyen hatást gyakorol majd a hosszú távú karriercéljaid elérésére.

3.  Romlás: Mi okozhatta vajon azt, hogy egy előre biztosnak hitt eredmény rosszabbul sült el, mint arra számítani lehetett?

Például 2019-ben azt tervezted, hogy számottevő bevételre fogsz szert tenni abból, hogy 2020-ban konferenciákon leszel előadó. Ez egy olyan cél, ami még 2019-ben teljesen észszerű volt, azonban a járvány miatt pillanatok alatt szertefoszlott.

4.  Gátlás: Mik tartanak távol téged attól, hogy valamennyi karriercélod megvalósítsd?

Ezek közé pl. geopolitikai tényezőket, iparági trendeket, de akár egészségügyi problémákat is felsorolhatunk.

5.  Elvesztés: Mik azok az alapvezető eszközök, amelyek elvesztése lehetetlenné teszi a céljaid elérését?

Ezek az eszközök persze számos formában testet ölthetnek, pl. egy olyan szolgáltatást végző vállalkozó formájában, aki alapvető infrastrukturális eszközök karbantartását végzi neked, amelyek használata megkerülhetetlen a munkád végzése szempontjából. Fel kell tenned magadnak a kérdést, hogy mit tennél abban az esetben, ha ez a kulcspartner abbahagyná a tevékenységét, vagy tevékenységet váltana, ami téged akár elvághat a karriercélod megvalósításában.

Harmadik lépés: A sebezhető pontok megvédése!

Természetesen nem tudsz minden veszély ellen fellépni, de amint beazonosítottad a karrierterved sebezhető pontjait, hozzákezdhetsz a veszélyek csökkentésének. Amikor valamilyen katasztrófa üt be és az indulatok az egekbe szöknek a legjobb válaszreakció az, amit korábban már ilyen helyzetekre, észszerű alapon kigondoltál magadnak.

 

A teljes cikk elérhető: Harvard Business Review, www.hbr.org, címe: Identify – and Mitigate – Risks to Your Career

Szerzők: Jonathan Brill, Dorie Clark